Miért néz ki máshogy a fekete a monitoron és a nyomtatásban?

A fekete egyszerű, ugye? A kijelzőn legalábbis biztosan annak tűnik: a fekete nem más, mint a fény teljes hiánya. De amint kilépünk a digitális térből, és átlépünk a papírra, gyorsan kiderül, hogy a fekete valójában korántsem ilyen egyértelmű. A nyomdai előkészítésben és a professzionális nyomtatásban többféle fekete létezik, és ezek megválasztása kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy a végeredmény pont olyan legyen, amilyet az ügyfél vagy a grafikus elképzelt.

Az alábbiakban bemutatjuk, miért látod máshogyan a feketét a monitoron, milyen feketéket használ a nyomda, és mikor melyikre van szükség.


A monitoron a fekete: a fény hiánya

Amikor számítógépen, laptopon vagy telefonon nézel egy fekete felületet, a készülék egyszerűen nem bocsát ki fényt az adott pixelen. Ezért a fekete minden kijelzőn – a technológiától függően – tökéletesen tiszta, mély és homogén. Ez azonban csak a digitális világban létezik így.

A nyomtatás teljesen más elven működik: tinta kerül a papírra, ami visszaveri vagy elnyeli a fényt. Ez fizikai folyamat, ahol a fekete mélysége a tinta mennyiségétől, típusától, a papír minőségétől és a festékek keverési arányától is függ. Itt kezd érdekessé válni a dolog.


Kétféle fekete, ami fontos: K100 és rich black

1. K 100% – az „egyszerű fekete”

A CMYK nyomtatási rendszerben a K a „Key color”, vagyis a fekete. Ha egy grafika 100% K értéket kap, az azt jelenti, hogy kizárólag fekete festék kerül a papírra.

Milyen ez a fekete?

  • kissé szürkés hatású
  • nem túl mély
  • visszafogott
  • nagy szövegmennyiségnél ideális, mert nem maszatolódik

Leginkább kisebb betűk, vékony vonalak és nagyobb szövegtömbök esetén használjuk. Ha minden más feketével készült, könnyen előfordulhat, hogy „halványabbnak” tűnik a többihez képest – de ennek jó oka van.

2. Rich black – a „gazdag fekete”

A rich black egy olyan fekete árnyalat, amely nemcsak fekete tintát tartalmaz, hanem egy kisebb mennyiséget a többi CMY festékből (cián, bíbor, sárga) is. Háromféle rich black keverés is létezik, de a lényege mindig ugyanaz: több festék = mélyebb, teltebb, sűrűbb fekete.

Miért különleges a rich black?

  • sokkal intenzívebb fekete, mint a szimpla K100
  • vizuálisan mélyebb
  • nagy fedésű felületekre ideális
  • nyomtatásban sokkal jobban közelíti a monitoron látott fekete élményt

Ha posztert, plakátot, névjegyet, borítót vagy nagy felületű grafikát készítünk, szinte mindig a rich black a jó választás.


Miért tűnik világosabbnak a fekete papíron, mint a kijelzőn?

A legtöbb ügyfél először digitálisan látja a grafikát. Ami nekik feketének látszik a monitoron, az valójában a fent említett „fény hiánya” okozta mélység. A papír viszont fényt ver vissza, és a tinta sem képes ugyanazt a teljes sötétséget létrehozni, amit egy kijelző.

Ha valaki kizárólag K100-at használ nagy felületen, a fekete könnyen „fáradtnak”, „szürkésnek” vagy „laposnak” tűnhet. A rich black viszont közelebb hozza a monitoron látott hatást – ezért használata elengedhetetlen, ha igazán látványos, mély fekete felületet szeretnénk.


Mikor melyik fekete használata a megfelelő?

K100 (egyszerű fekete):

  • szövegekhez
  • vékony vonalakhoz
  • kisméretű grafikai elemekhez
  • olyan felületeknél, ahol fontos a tiszta, éles kontúr

Rich black:

  • háttérként vagy nagy felületű blokkoknál
  • plakátokon, borítókon, névjegyeken
  • minden olyan elemnél, ahol fontos a vizuális mélység

Egy jó nyomdai előkészítő mindig figyel arra, hogy a megfelelő helyen a megfelelő feketét használja – így lesz a végeredmény professzionális.


Összegzés: A fekete árnyalatai a nyomdában

A fekete tehát korántsem egyenfekete. A monitoron látható tökéletes mélység csak digitálisan létezik. A papíron viszont tudatosan kell választani:

  • K100, ha éles, tiszta szövegekre van szükség.
  • Rich black, ha mély, látványos fekete felületet szeretnél.

Egy profi nyomda ismeri a különbséget, és segít abban, hogy a tervezett grafika papíron is ugyanolyan erőteljes legyen, mint a kijelzőn.